A biztosítás fogalma valószínűleg mindenki számára egy ismerős dolog, a legtöbben már gyermekkorunkban találkozunk vele.
Például ha a család nyaralni megy külföldre, akkor mindenképpen érdemes utasbiztosítást kötni, hiszen bármi történhet, akár egy törött csont vagy begyulladt seb is igen borsos kórházi számlát vonhat maga után, amit értelemszerű, hogy jó lenne visszakapni.
De életbiztosítást is nagyon sokan már egészen kicsi gyerekre kötnek, illetve bizonyos iskolákban megkövetelik az általános balesetbiztosítás meglétét.
De vajon felfogjuk gyerekkorban, milyen jelentősége van ennek, illetve hogyan is működik a rendszer?
Sokan még érett, felnőtt fejjel sem rendelkeznek azzal a háttértudással a biztosítások terén, aminek segítségéven meg tudnának különböztetni egy méltányos, jó biztosítást és egy lehúzó, előnytelen egyezséget.
Hovatovább: mi a helyzet az ember legértékesebb földi vagyonával, a lakhelyével?
A lakásbiztosítás is olyan elven működik, mint a személyekre vonatkozók, vagy itt teljesen más szabályok érvényesek?
Ennek ásunk most kicsit a mélyére!
Mint minden egyéb biztosítás, a lakásbiztosítás is egy pénzügyi szolgáltatás, melynek szerződéses viszony az alapja.
Vagyis a két fél, jelen esetben a biztosító társaság és a biztosítást megkötő ügyfél között minden esetben hivatalos dokumentum születik az együttműködésről, melyben részletesen, jogi nyelvezetben rögzítve vannak a jogok és kötelezettségek is.
Nem csak a biztosítónak vannak jogai, az ügyfélnek ugyanúgy – sokan mégis emiatt ódzkodnak mindenféle hivatalos pénzügyi kapcsolattól, hiszen félnek, hogy a nagyvállalat majd kisemmizi őket.
Pedig ettől, hacsak nem valami zugcéggel kötöttél szerződést, nemigen van miért tartani, hiszen nem véletlenül van ilyen bonyolult, jogi szaknyelven megfogalmazva az egyezség.
Adott esetben bármelyik fél bíróságon támadhatja meg a szerződést, vagy az abban rögzítettektől eltérő felet, függetlenül attól, hogy most magánszemélyről vagy pénzintézetről, cégről van-e szó.
Így tehát a lakásbiztosítást úgy lehetne talán a legegyszerűbben definiálni, hogy:
• A lakásbiztosítás egy olyan, szerződéses alapokon nyugvó megállapodás biztosító és ügyfél között, melynek tárgya egy, a szerződésben megjelölt ingatlan, és amelyre a biztosító társaság havi díjfizetés ellenében eseti kártérítési kötelezettséget vállal.
Vagyis a hangsúly a hivatalos kapcsolaton, a kártérítésen és az esetiségen van.
Mint azt említettük már, a kötelességek és a jogok ugyanúgy vonatkoznak mind a biztosítást megkötő személyre, mind pedig magára a biztosítást kibocsájtó társaságra.
Kicsit előnytelen lenne, ha Neked, mint ügyfélnek, nem lennének lehetőségeid, igaz?
Például kizárólag az ügyfélnek áll jogában kezdeményezni a szerződés módosítását, felmondását, amennyiben nincsen tartozása a biztosító felé.
A társaságnak csak abban az esetben szabad biztosítási szerződést felmondani, ha már akkora a befizetetlen hátralék – ilyenkor viszont a hiányzó összeget akár behajtó cégen keresztül is kivasalhatja belőled, szóval annyira nem éri meg így véget vetni a viszonynak.
Továbbá a biztosító módosíthatja a biztosítási díjakat, ha kompenzálni kívánja például az infláció miatti értékcsökkenést, de természetesen ebben az esetben tájékoztatási kötelezettsége van, nem emelhet díjat, ha nem szól róla.
Valamint az ügyfélnek is kötelessége mindenféle változást, módosulást bejelenteni, ha például a személyes adatokban történik ilyesmi.
Ezek ugyan általános szabályok, de lakásbiztosítás esetén pontosan ugyanígy történik minden.
Érdemes egyébként a kiszemelt biztosító ide vonatkozó jogi kivonatát áttanulmányozni, ott rendszerint részletesen fel van minden tüntetve.
Mint minden más biztosítás esetén, a lakásbiztosításnál is vannak bizonyos általános és specifikus követelmények is.
Természetesen vinned kell magaddal a személyes irataidat, amikre a szerződés kitöltéséhez van szükség, ám ehhez a fajta biztosításhoz a biztosítandó ingatlan bizonyos adataira is szükség van.
Ahogyan egy egészségbiztosításnál a társaság kérhet bizonyos orvosi papírokat a kockázat felmérése céljából, úgy a lakásbiztosításoknál is nagy valószínűéggel pont ebből a célból szükség lesz a ház, lakás, épület tulajdoni lapjára, esetleg bizonyos építészeti dokumentumokra, bár ez változó lehet.
Azért van szükség ilyesmire, mert a biztosító szeretne tisztában lenni nem csak az épület helyrajzi számával, a lakás címével és egyebekkel, de arra is kíváncsi, hogy mikori az ingatlan, illetve milyen építészeti paraméterek jellemzik.
Milyen a falazása, a tájolása, van-e emelete, milyen jellegű (családi ház, lakás, bármilyen egyéb), milyen környéken épült, illetve arra is kíváncsi lehet, hogy milyen célra fogják használni.
Például egy vállalkozás is köthet biztosítást egy ingatlanra minden további nélkül, de az a megállapodás vélhetően nem ugyanolyan feltételekkel fog működni, mintha egy magánszemély kötné a saját lakhelyére.
Célszerű tehát előzetesen érdeklődni, hogy az adott biztosító milyen papírokat és okmányokat követel meg a lakásbiztosítás érvényes megkötéséhez.
Ismét egy olyan kérdéshez érkeztünk, amire egyszerű a válasz: gyakorlatilag bármilyenre.
Igaz, itt most a klasszikus értelemben vett lakásbiztosításról beszélünk, hiszen cégek, vállalatok is köthetnek ingatlanbiztosítást épületeikre, telephelyeikre, de mint azt említettük, ez jellemzően más feltételekhez van kötve.
Magánemberként viszont akár még a félkész házadra is köthetsz érvényes lakásbiztosítást, nem csak a meglévőre, mi több, sokan élnek is ezzel a lehetőséggel.
Azonban azt nem árt észben tartani, hogy a családi fészek elkészülte után mindenképpen érdemes módosítani a szerződést, hogy az új feltételek már a kész ingatlan paramétereit vegyék alapul.
Egyébként általánosságban értelmezve tényleg bármilyen lakhelyre köthető biztosítás: lakásra, házrészre, ikerházra, családi házra, kastélyra, vagy bármi egyéb, rendszeres tartózkodásra használt, ilyen célra bejegyzett építményre.
Persze itt most nem azt kell érteni, hogy ha többen béreltek egy albérletet, akkor külön a saját szobádra is köthetsz, de összességében elég rugalmasak az erre vonatkozó szabályok.
Másrészről ellenben érdemes észben tartani, hogy a biztosítás díjszabását nagyban befolyásolja maga az ingatlan is!
Ha ezt a kérdést boncolgatjuk, mindenképpen érdemes tisztázni: a biztosítót a kockázat érdekli, vagyis az, hogy mekkora valószínűséggel kell majd kárenyhítést fizetnie.
E témában senki sem árul zsákbamacskát: a biztosítók ugyanúgy pénzintézetek, mint a bankok; értelemszerű, hogy a profitra hajtanak, és ha nem is akadályozzák, de könnyebbé sem teszik az ezzel ellentétes érdekek érvényesítését.
Tehát nem arról van szó, hogy indokolt esetben ne adna pénzt a helyreállításra, viszont kemény feltételekhez köti azt.
Mindenek előtt a legfőbb befolyásoló tényező az ingatlan alapterülete és jellege.
Egy 50 m2-es panellakás értelemszerűen olcsóbban biztosítható, mint egy 100+ m2 alapterületű családi ház, ha pedig egy több lakrészből álló társasházról van szó, ami egyetlen tulajdonosé, az már jóval drágább, mint az előbbiek.
Ezen felül az épület építési ideje, vagyis a kora is számít, valamint az építőanyagai és állapota is.
Mi több, bizonyos alapanyagok akár kizáró okok is lehetnek, például vályogból készült házakra nem minden vállalatnál lehet biztosítást kötni.
Ezen kívül az sem mindegy, hogy mi mindenre terjed ki a lakásbiztosítás, azaz hány biztosítási eseményt kezel, illetve mekkora összegű kártérítésekkel.
Minél több mindenre szól a szerződés minél magasabb összegekkel, annál borsosabb a havi/negyedéves díja.
Ha már szóba kerültek a biztosítási események és a kockázat: mi minden ellen lehet lakásbiztosítást kötni, mi baj érhet egy ingatlant?
Jobb kérdés lenne inkább az, hogy mi nem, bármennyire is azt hisszük, hogy a mi házunk a mi várunk, ami minden rossztól megvéd.
Attól függően, hogy milyenek az ingatlanunk jellemzői, számos gond és probléma merülhet fel, még akkor is, ha fokozottan vigyázunk rá.
Például egy társasházi lakás esetén nem csak rajtad múlik, hogy minden a legnagyobb rendben megy-e, hiszen melletted, alattad és fölötted is laknak, és ezek az emberek ugyanúgy tudnak kárt okozni neked, mint Te nekik.
Például egy, a ’70-es évek óta érintetlen csővezeték már vélhetően elég megbízhatatlan állapotban van, nem is beszélve a régi villanyvezetékekről (talán még a gázcső-rendszert fenyegeti a legkisebb veszély, de a kondenzációs víz miatt az is elöregedhet).
Így tehát bőven elég, ha a fürdőszobában a burkolat alatt elpattan a bejövő vízcső, máris úszik az alsó szomszéd lakása úgy, hogy neked fel sem tűnik.
Ez ugyanígy érvényes rád is: ha a felső szomszédodnál történik ugyanez, akkor Te érhetsz egy nap arra haza, hogy mindened úszik.
De egy kertes házat is számtalan veszély fenyeget, hiszen fák dőlhetnek ki, árvíz jöhet, tűz tombolhat, betörhetnek, villám csaphat be, és még ki tudja, mi minden eshet meg.
De nézzük csak meg, pontosan mik ezek a senki által nem várt tragédiák, amik ellen a lakásbiztosítás védeni hivatott!
Természetesen ezek csak a legalapvetőbb dolgok, számtalan további eset és körülmény előbukkanhat még a különböző társaságok szerződéseiben.
Ha sikerül olyat találni, mint például a Pannonsafe lakásbiztosítása, amelyik a sok alap eseményen kívül még akár a vízvezeték-rendszeri meghibásodás következtében elfolyt víz értékét is megtéríti, az már igazán kiemelkedően jó biztosításnak számít!
Ám az ingatlan védelme egy dolog, de mit tehetsz minden más egyéb vagyonod védelmében?
Sokan nem tudják, de egy alap lakásbiztosítási csomag nem terjed ki más egyébre, mint magára az ingatlanra. Ezt szó szerint kell érteni, tehát vonatkozik a falakra, a födémre, alapra, tetőre, nyílászárókra, illetve magán az ingatlanon belül található csővezetékekre, de semmi egyébre.
Egy lakás esetén ez talán még nem akkora tragédia, viszont egy kertes háznál már annál kellemetlenebb, hiszen sem a kert, sem a kapu, kerítés, de még az épület szerves részét képező garázs, melléképületek sem tartoznak a védelem alá.
Ezekre mind-mind kiegészítő biztosítást kell kötni ahhoz, hogy a bennük keletkezett károkat is figyelembe vegye a biztosító, és jogos kártérítési igényt nyújthass be.
Az ingóságokkal hasonló a helyzet: hiába keletkezett akár akkora anyagi hátrányod, például egy beázás következtében, amit nagyon hosszú időbe telne kiheverni, sajnos, ha nincsen kiterjesztett lakásbiztosításod, az a társaságot nem fogja érdekelni. Nem csak a nagy háztartási gépek, elektronikai cikkek, bútorok jelentenek igen komoly értéket, hanem a ruhák, cipők, mindennapi használati tárgyak is, amik nélkül szinte lehetetlen egy normális életet élni.
Ha mindez megsérül vagy megsemmisül, akár el is lehetetlenedik a mindennapi léted.
Ez egy remek kérdés, hiszen nem csak az érvényesség, de az esetleges felmondás szempontjából is jelentősége van.
Mint minden biztosítás, a lakásbiztosítás is határozott idejű, a megkötéstől számított egy évig érvényes.
De akkor hogyan lehetséges, hogy sokan akár 20 éven keresztül fizetnek egyet váltás nélkül?
Úgy, hogy amennyiben az ügyfél nem jelzi módosítási vagy felmondási szándékát, úgy a szerződés az évfordulókor automatikusan megújítja magát, és kezdődik elölről az éves ciklus.
Ennek az a nagy előnye, hogy nem kell minden évben ugyanakkor befáradnod a biztosító egy fiókjába személyesen meghosszabbítani, viszont a felmondási időszakot is jelentősen korlátozza.
Habár szó volt róla, hogy a szerződés megszüntetését csak az ügyfélnek áll jogában indoklás nélkül kezdeményezni, ezt nem mindig teheti meg.
Csak az évfordulót megelőző minimum 30 nap az az időintervallum, amikor személyesen, levében vagy emailben jelezni lehet ilyen jellegű szándékodat a társaság felé, nekik ellenben mindenféle ágálás nélkül kötelességük ezt elfogadni, és eszerint eljárni.
Ha ezt a lehetőséget elmulasztod, és lejár az évforduló, akkor kénytelen vagy egy újabb cikluséven át fizetni a biztosítási díjat, megvárva a következő időszakot.
Ha már megtörtént a baj, akkor mi a teendő, mihez kezdj az egész helyzettel?
Mindenek előtt: semmiképpen se ess pánikba, hiszen nagyon ritka az olyan eset, ami javíthatatlan károkat okoz.
Ha például a feletted lakótól ázik a lakásod, semmiképpen se keresd vele a feszültséget, mindenképpen igyekezz békésen közölni vele, és megtudni, van-e érvényes lakásbiztosítása.
Ha van, akkor az ő biztosítója fogja megtéríteni a nálad keletkezett kárt is, arra azonban ügyelj, hogy mindenképpen járjon el az ügyben, ne tudja le az egészet egy legyintéssel.
Ám ha önálló ingatlanod van, és úgy történik nálad valami biztosítási esemény, úgy a megtörténte után, illetőleg a felfedezését követően 48 órád áll rendelkezésre a bejelentésére, különben a dolog elévül, nem fognak vele foglalkozni.
A bejelentést megteheted telefonon, személyesen, ám a legjobban akkor jársz, ha emailben keresed meg őket, és a rövid esetleírás mellé saját magad által készített fotókat is mellékelsz.
A kárszakértő természetesen ki fog jönni és pontosan felméri, dokumentálja az állapotokat, fontos viszont, hogy addig semmiféle javításba ne kezdj bele!
Ha azt tapasztalja a biztosító embere, hogy már folyamatban vannak a helyreállítási munkálatok, akkor automatikusan tárgytalannak fogja minősíteni az esetet, és a folyamat megszakad.